Ha van olyan érdekes cikked, vagy programod, amit szeretnél ide feltenni, küldd el nekünk az aranybuddha@gmail.com címre!

 

Sun

10

Jan

2010

Mese felnőtteknek - Szökendi Attila

Az utóbbi idők nagy felfedezése számomra a mesék világában lévő ősi tudás és lélektani ismeretek. A Biblia után szerintem a mesék világa tud legtöbbet az emberi lélekről, szükségleteiről és tökéletesedési igényéről. A történetben való tanítás és gyógyítás talán egyidős az emberiséggel.

(  kedvenc mesém, kedvenc sorsjátékom) J

 

Mozaikba sűrítve a mese:

 

            - Mese a lélek tápláléka.

            - Mesét olvasni lelki környezetváltozás.

            - A lelki boldogság keresése a mesében is veszélyes vállalkozás, de elérhető a kitartóknak.

 

Általános alapoknak a következő igényeket/ szükségleteket gondolom fontosnak a boldogság keresés és fejlődés a lelki lehetőségeiben

 

A boldogság keresésről egy hellingeri gondolat menet jut eszembe, melyet egy interjú regényben olvastam szépen megfogalmazva.

 

 „ A boldogság az élet egy-egy mozzanatához kötődik, például az első szerelemhez, a mézeshetekhez, vagy ahhoz, hogy gyermekünk születik. Az életünk minden egyes fázisának megvannak a maga törvényei, és mindegyikre egy bizonyos fajta boldogság jellemző. Ezt sokszor figyelmen kívül szokták hagyni. Nézzük a gyermeket az anya méhében.  Boldog, de hiába boldog ott, kilenc hónapnál nem bírja ki tovább. A boldogságot az anyja karjaiban éli át újból. Az anyja szoptatja, gondozza, dédelgeti. De a gyermek egy idő után már ezt sem bírja tovább: járni, szaladni akar.

Később a gyermek ifjúvá cseperedik, és eltölti a szabadság vágy érzése. De bizonyos idő után ezt is unja. Újabb fázis következik: hivatás, kötelezettségek, házasság, gyermek stb.

Sok kultúrában ezt a folyamatot rítusok szabályozzák, vagyis az embert meghatározott szertartásokkal gyermekből ifjúvá, ifjúból felnőtté avatják. Az ilyen rítusok nálunk már teljesen kimentek a divatból. Például régebben egy fiatalember számára a katonai szolgálat jelentette a felnőtté válás határvonalát. Utána megházasodott.”

 

Az élet nehézségeivel való megküzdés programjában és eszköztárában van hasonlóság a nemzedékek között, ha a kor melyben játszódik lehet nagyon más is. Minden nemzedéknek külön-külön meg kell harcolnia a maga harcát az értelmes saját életért. Másolni igen veszélyes, mert aktív energiákat csonkit meg önmagán.

 

A Flow ( áramlat) így tanítja:

 

 „ Tanuljuk meg, hogyan legyünk többek annál, mint amik voltunk, amikor szabadon cselekszzük, a cselekvés kedvért és nem felsőbbrendű célok érdekében.

                                                                                      

Csíkszentmihályi Mihály

 

A másik, vonal hogy a mese témát javasolom a figyelmetekbe a kelkigondozásban látom a sok visszarendeződési igényt,( maradjon minden a régiben, ha rossz is ,de biztonságos legalább ) ( Jó volt Egyiptom földje a kivonuló zsidók emlékezetében is a pusztában)  Azt érzékelem, hogy egyre eszköztelenebbek az emberek a problémáik megoldásában. Ebben is egy kincsesbánya mese világa.

 

Sokat tanultam Boldizsár Ildikó könyveiből és mese gyüjtéseiből.

 

A mesék kérdésköre, hogy mi dolga van az embernek a világon, hogyan élje életét helyesen, de választ is ad, keresi, hogy hova tart életével.

 Felhívják a figyelmet, hogy élni és meghalni sem könnyű. Aki az életvizéért indul annak útja a holtak birodalmán vezet keresztül. / Ez a családállításban is nagyon lejön /

 

 A halál sem legyőzhetetlen ellenfél tanítják, és sok ember tényleg felépül a súlyos betegségéből és utána az életét is másként látja.

 A tündérmesékben a halál nem az élet ellentéte, hanem folytatása, egybeesése valaminek.

Az adott kultúrában magyarázza a mese a természeti jelenségeket, mi miből lett és eredet történetüket.

 A gondolkodás módja a meséknek archaikus és kozmológiai összefüggésekre utalnak, mint világot teremteni és embert alkotni kérdéskörrel.

 Az ember mindig formálja a körülötte levő világot és közben alakítja önmagát is benne.

 ( cselekedeteikről ismeritek meg, mint a fát is terméséről tanítja Jézus)

 

 Jellemzi egyfajta költészet, érzékenység és élénkség. Közben megörvendeztet, meghat és bölcsebbé is tesz.

 Feladata, hogy gyönyörködtessen mindenkit, aki tudja elengedni magát a hétköznapok ritmusától. Valahol agyalgás ellenes és érzésekre, beleélésre támaszkodik, épít.

 

 A küzdelemben fegyverei mágikus eredetűek és nevén nevezi a halállal kapcsolatos félelmeket és szorongásokat. A hős találkozhat, beszélhet, alkudozhat, közben legyőzheti a halálfélelmét, rendezheti viszonyát az élő halottakkal és meghaltakkal.

 

 Nagyon fontos lélektanilag, hogy a mese egybemossa az élet és a halál határait, a holtak szerepelnek az élet színpadán, a halált pedig megszemélyesíti. ( emlékeinkben a belső világunkban is ez történik, csak félünk végig menni az úton)

 

 A hősök között könnyű tájékozódni, mert egy síkúak vagy jók vagy rosszak és így is viselkednek mindig.

 

 Jellemzi még, hogy univerzális igazsággal igyekszik élhetőbbé és élvezhetőbbé tenni a létezést.

 

Elvonatkoztatva, asszociálva a mesékre:

 

            A szabad lélek mozgás kifejeződése.

            Ahol minden megtörténhet és az ellenkezője is.

            Az utazóból bármi lehet útja során, akár természeti tárgy is.

            A lelki kultúra kis könyvtára.

 

 Mindenkinek van, vannak élményei ebből a világból.

 

Idéztem: Csíkszentmihályi Mihály : Flow az áramlat

Bert Hellinger Gabriel ten Hövel: Felismerni, ami van . Beszélgetések oldásról és kötésről.

 

 

read more 0 Comments

Tue

14

Oct

2008

Elég

read more 0 Comments

Thu

24

Jul

2008

Felismerés

read more 0 Comments

Thu

22

Nov

2007

Szufizmus

read more 0 Comments