Thu

12

Jun

2008

Álmaink üzenete

A kérdés csak az, mit akarnak üzenni? Akkor fejthetjük meg pontosan álmainkat, ha megtanultunk egy különös új nyelven, a szimbólumok nyelvén beszélni.

 

Az „álom” szó eredeti nyelvi jelentése: „csalóka kép” – ez azt is jelentheti, hogy nem mindig arról szólnak, amit először gondolunk róluk. De itt rögtön tegyük hozzá: nem megfoghatatlanok. Hiszen biztosan mindannyiukkal megtörtént már, hogy álmuk annyira valóságosnak tűnt, hogy reggel alaposan el kellett gondolkodniuk a történteken…

 

Véleményem szerint az emberek négy fő csoportba oszthatók:

 

1.     Az „Én sohasem álmodom.” – csoportja

2.     „Szoktam álmodni, de mindig elfelejtem” csoportja

3.     „Rendszeresen álmodom, de olyan kusza dolgokat, hogy

semmi értelme.” – csoportja

4.     „Rendszeresen álmodom, megjegyzem, kíváncsi vagyok rá,

mit jelenthet, mert nagyon érdekel.” –csoportja

 

Ha az első csoportba tartozó ismerőseinket bevinnénk egy álomkutató laboratóriumba, majd felébresztenénk őket REM alvásból, ugyanolyan arányban kaphatnánk tőlük is álombeszámolókat, mint másoktól. Tehát amikor valaki azt mondja: „sosem álmodom”, ezen azt érti: „nem tudom felidézni az álmaimat”. Ezáltal az első két csoport összekapcsolódik. A harmadik csoport tagjaihoz tartoznak azok a rohanó emberek – sajnos mai világunkban egyre többen – akik még alvás közben sem tudnak kikapcsolni, álmukban folytatják a munkahelyükön elkezdett dolgokat. Ilyen esetekben sokszor a következő álomszimbólumokkal találkozunk: lekésem a vonatot, buszt, futok valami után, de a lábaim nem mozdulnak, semmit sem haladok előre. Egyszerűbb esetben pedig megjelenik főnökünk, és kiadja az aznapi feladatokat… Amikor felébredünk, idegesek vagyunk, rohanunk, nehogy lekéssük a tárgyalást, pontosan érjünk a munkahelyünkre. És minden kezdődik elölről. Ezeket az álmokat inkább kényszeres álmoknak nevezzük, de megemlíteném a visszatérő álmokat, amelyek mindaddig kísérnek bennünket, amíg meg nem oldjuk az adott problémát. A negyedik csoport tagjaival már az ókorban találkozhattunk. Gondoljuk csak a bibliai Józsefre, akinek Egyiptomban sikerült megfejtenie a fáraó álmát, és így megmentette Egyiptom földjét hét szűk esztendőtől. A legrégebbi álmoskönyvben, a Bibliában számos idézetet találhatunk az álmokra vonatkozóan. Az emberek hittek abban, hogy az álmok Isten üzenetei. Az egyetlen gond csak az lehetett, hogy nehezen tudtak különbséget tenni jelenés (Isten üzenete) és vízió (illúzió) között. A Zsidó államban közel 2000 éve készült egy vallási könyv, a Talmud. Ez a könyv szabályokat tartalmazott az álomfejtéssel kapcsolatban. Tanácsokat adott egy adott problémára. A zsidók szerint az álmoknak fontos szerepük van Isten és az ember közötti kapcsolat megteremtésében. A Talmud szerint: „Egy megfejthetetlen álom olyan, mint egy kibetűzhetetlen levél.” Itt nagy hatalmuk volt az álomfejtőknek, de sajnos gyakran a saját meggazdagodásukra gondoltak, ezért hajlamosak voltak arra, hogy a gazdagoknak csak jókat, a szegényeknek pedig rosszat mondjanak az álmukról. Az első álmoskönyv Egyiptomban készült el kb. 3000 évvel ezelőtt „Hieratikus álmoskönyv” néven, ez szótárszerűen tartalmazta az egyes szimbólumokat. Egy álomfejtésnél figyelembe vették az álmodó rangját (rabszolga, írnok, hivatalnok stb.) és testalkatát. Így rendelkezniük kellett pszichológiai ismeretekkel is.

Itt, is, mint a Zsidó államban, nagy hatalom volt az álomfejtők kezében. Görögországban jelent meg először a „gyógyító álom” kifejezés. Külön barlangot készítettek a betegnek, amit álomüregnek neveztek, és sokszor napokat kellett eltöltenie a betegnek ezen a helyen. A közben álmodottakat ezután megfejtették, és eszerint gyógyították a beteget. Európában a középkorban a Katolikus Egyház tiltotta az álomfejtést, mágiának számított. Inkvizícióban a boszorkányperekben viszont kevesen, de foglalkozhattak vele, hogy a vádlottak ellen bizonyítékot adhassanak. Európában nagy szünet után csak 100 éve kezdett visszajönni a köztudatba. Ha erre gondolunk, rögtön Sigmund Freud (1856-1939) bécsi orvosprofesszor neve jut eszünkbe. 1899-ben megjelent Álomfejtés című műve új korszakot nyitott ezen a területen.

 

Koródy Judit asztrológus és álomfejtő

 

Write a comment

Comments: 0

  • loading